TÖRTÉNELEM


Mihályháza a Pápai-síkság nyugati felén, a Kisalföld és a Kemeneshát találkozásánál helyezkedő 768 lakosú falu. Pápától 14 km-re található a település a Marcal illetve a valamikor ízletes rákjairól híres Bittva-patakocska találkozásánál. A település jól megközelíthető egyrészt a Pápa-Celldömölk vasútvonalon, másrészt Pápa- Mihályháza útvonalon naponta 7-szer fordulnak a VOLÁN autóbusz járatok.

 Az 1300 években már említik a települést, akkor még Mihálháza néven. A XV. században vált ki Nádasd területéből. Sorsa eléggé változatos a történelem viharában. A törökök lerombolták az épületeit és csak a későbbi békés években épült újra, népesedett be a kis falu. 1773-ban már egytanítós iskolájuk volt. Református temploma a XVIII. század végén épült késő barokk stílusban, egy korábbi épület átalakításával.

A falut mindig magyarok lakták, zömmel reformátusok és evangélikusok, saját templommal.

Mihályháza 1907-től 1922 májusáig anyakönyvileg bázisközség volt, hozzá tartozott Mezőlak, Békás, Nyárád Csög és a két Tima is.

A megélhetést századokon át a föld adta. Lakói a Nádasdyak és kurialista nemesek /királyi vadászok/voltak. 1945 előtti években Csébi József uraság mellett 15-20 a mai értelemben vett középparaszt gazdálkodott, a többség törpebirtokos, cseléd, napszámos. A háborút követően a lakosság a nagybirtok felosztásából jutott földhöz. Az 1945-50-es években két termelőszövetkezet is alakult mely a 60-as évek elején egyesült. A 70-es években teljesen tönkrement a termelőszövetkezet, összevonásra került az immár öt községterületén gazdálkodó Mezőlak székhelyű „Kinizsi Pál” MGTSZ-szel.

Ebben az időszakban szűnt meg a település önálló közigazgatása, s lett az ugyancsak öt községet felölelő Mezőlak Községi Közös Tanács társközsége.

Erőltetett szervezéssel a mezőlaki iskolába került az általános iskola felső négy osztálya is.

Ezek a nem kellően végiggondolt döntések végleg megpecsételték a település sorsát. Egy olyan mérvű elvándorlás következett be, melyet talán soha nem hever kis a község.

A rendszerváltást követően oktatás és közigazgatás vonatkozásában is ismét önálló lett a település -sajnos nem sokáig- mivel ismét központilag vezérelten, de most már gazdasági kényszerből közigazgatásunk körjegyzőségbe, majd közös önkormányzati hivatalba, iskolánk előbb a mezőlaki iskolával társulási formába - jelenleg pedig a Klebensberg Intézményfenntartó Társulás keretein belül működik.

A rendszerváltás óta községünkben több beruházás is megvalósult, így az általános iskola felújítása és bővítése, tornaterem építése, új Polgármesteri Hivatal és orvosi rendelő építése, Közösségi Ház kialakítása.

Településünkön jelenleg egycsoportos óvoda és az általános iskola alsó tagozata működik, mint tagintézmény.

Községünkben 1983 óta vezetékes víz van, 1997-ben épült ki a telefon-és vezetékes gáz hálózat. 2010 óta a szennyvízelvezetés is megoldott.

Településünkön az I-NETT KFT kábelcsatornás szolgáltatása is elérhető.